Az Esterházy-család

A galánthai Esterházy család ősi fészke a Csallóköz volt. Eredetüket a Salamon nemzetségből származtatják. A Salamon nemzetség ősi javait 1238-ban osztotta fel egymás között a két fiú, Péter, aki az Esterházy családot és Illés, aki az Illésházy családot alapította.

Az Esterházy család a 16. század során kezdett el emelkedni. Esterházy Miklós miután feleségül vette Dersffy Orsolyát az ország vagyonosabb emberei közé emelkedett. Felesége halála után újranősült, az új feleség Nyáry Krisztina is jelentős vagyont és sok-sok előkelő rokont vitt magával a házasságba. Így nem volt meglepetés, hogy az 1625-ös soproni országgyűlésen Esterházy Miklóst az ország nádorává választották.

Az Esterházy család rangját és hatalmát az 1635-ben született Esterházy Pál növelte, aki soproni főispán majd főudvarmester lett. Életének jelentős részét a török elleni hadakozás tölti ki. 1686-ban részt vett Buda visszafoglalásában is. 1681-ben, Sopronban nádorrá választották. 1687-ben elsőszülöttségi jogon német-római birodalmi hercegi rangot kapott és a császár az aranygyapjas renddel tüntette ki. Habsburg-hű szolgálataiért 1711-ben a hercegi címet az egész férfiágra kiterjesztették. Házasságával tovább gyarapította a család vagyonát, először unokatestvérét, Orsolyát, majd második felesége Thököly Éva után megszerezte a Thököly vagyon jelentős részét. Végrendeletében már az ország legnagyobb földbirtoka fölött rendelkezett. Tulajdona meghaladta az egymillió holdat.

Pál nádor halála után fiai, Mihály és József csak rövid ideig éltek. Haláluk után Pál Antal vette át az uradalom irányítását. Nagy zene-és művészetkedvelőként kezdte meg a könyvtár kialakítását. Ő alapította a később oly híres zenekart és szerződtette a kor egyik legnagyobb ívű pályát befutott zeneszerzőjét, Joseph Haydnt.

Az Esterházy-kastély 1730 körül.
[Forrás: http://www.kastely.specia.hu/blog/2007/12/01/hat-kastely-europaban/]

Esterházy Pál Antal halálát követően, 1762-től öccse, I. (Fényes) Miklós kezében összpontosult a mérhetetlen nagyságú Esterházy-vagyon. Birtokainak éves jövedelme meghaladta az egymillió-nyolcszázezer forintot. Az uralkodóval vetélkedő udvartartására negyvenezer forintot költött (Az akkor aranyforint vásárlóerejét az mutatja, hogy 1 tehén ára 10-12 forint volt). Miklós udvarát a fényűzés jellemezte, már külső megjelenésével is a gazdagság és pompa megtestesítője volt. Gyémántokkal teleszórt díszruhája az európai fővárosokban nagy feltűnést keltett. Járt Párizsban is, ahol megtetszett neki a versailles-i kastély. Elég gazdagnak érezte magát a Magyar Versailles megépítéséhez.

Amikor Miklós herceg helyet keresett az új palota számára, olyan területet választott, amely az első pillanatban építkezésre teljesen alkalmatlannak tűnt, és a terv megvalósításának útjában jelentős akadályok tornyosultak. Apja vadászkastélya elhanyagolt állapotban volt. A víz ellepte a környéket, ingovány keletkezett, lápos terület volt, tele rovarokkal, olyan hely, ahol állandó vendég lehet a láz. Parancsára megkezdődött a munka: csatornákat ástak, gátakat építettek és 11 millió aranyforint felhasználásával 1766-ban, teljes pompájában készen állt a hercegi álom új megvalósulása, Eszterháza új kastélya. A kastély szívügye volt a hercegnek és nagyon erősen vonzódott Eszterházához. Az építés kezdetekor nyári laknak tervezte, de később az év legnagyobb részét itt töltötte. Itt mindig jól érezte magát, mindig volt olyan terve, amit még meg akart valósítani. Alárendeltjeivel nyájas úr, vendégei iránt szeretetre méltó házigazda volt. A herceg nemcsak a pompát kedvelte, hanem kemény katonaként is helyt állt, a császári hadsereg ezredese, tábornoka, majd a 33. gyalogezred tulajdonosa. 1764-1787-ig a Magyar Nemesi Testőrség kapitánya, s így szinte állandó kapcsolatban volt Mária Terézia királynővel. Az 1773-as év kiemelkedő jelentőségű a kastély történetében. Esterházy Miklós vendégül láthatta Mária Teréziát, Magyarország királynőjét.

1790-ban Eszterházán elhallgatott a zene. Meghalt a kastélyegyüttes megálmodója, megteremtője. Az örökös, Esterházy Antal nem szerette Eszterházát. A fényűző mesevilág magára maradt. Az örökösök visszavonultak kismartoni, bécsi és más otthonaikba. A park útjait felverte a gyom, a tetőkön becsurgott az eső, a falakról mállott le a vakolat. A parkot díszítő szobrok, vázák, a mindenki által megcsodált szökőkutak gyorsan tönkrementek. A mozdítható köveket széthordták, az operaház összedőlt és a művészi ízléssel berendezett Sala Terranában birkát tartottak.

A századfordulón a család parancsára még elvégezték az állagmegóvási munkálatokat. Cziráky Margit grófnő, férjével IV. Miklós herceggel és gyermekeikkel költöztek a felújított kastélyba. Az épület romlását a második világháború teljesítette be. A kastély berendezését széthordták, a tönkrement tetőn át évekig folyt az eső, a hatalmas födémszerkezet gerendái gombásodtak, hámlott a vakolat és az épületegyüttes haladt a megsemmisülés felé. A kastély felújítása 1959-ben kezdődött el. Ezzel megteremtődött az idegenforgalmi hasznosítás lehetősége és a kastély kedvelt turisztikai célpont lett.