Mária Terézia

Mária Terézia (Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.). „Az új magyar királynő hivatalos neve II. Mária (Terézia) volt.”[1] A Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. Teljes uralkodói címei: Magyarország, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia királya, 1758. június 3-tól Magyarország apostoli királya, Csehország királya, Ausztria főhercegnője, Erdély fejedelme, 1765-től Erdély nagyfejedelme, Karintia, Krajna, Stájerország hercegnője, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotharingia hercegnője, Flandria, Hennegau, Burgundia (Franch-Comté) grófnője, Milánó hercegnője. 1740. október 21-én férjét, Lotaringiai Ferencet az összes uralma alá tartozó országban névleg társuralkodói rangra emelte. Magyar királyként férje esküt tett Pozsonyban a magyar rendek előtt 1741. szeptember 21-én, de nem koronázták meg. Férje halála után 1765-ben elsőszülött fiát, II. Józsefet teszi meg névleg társuralkodóvá.

Mária Terézia vendége volt a fertődi Esterházy-kastélynak is.

Forrás: Mária Terézia